Isztambuli és pécsi kutatók szövetkeznek az Alzheimer-kór ellen

Az eseményen beszédet mondott Havva Pinar Özcan Kücükcavus, a Török Együttműködési és Koordinációs Ügynökség (TIKA) képviseletében, valamint a Szentágothai János Kutatóközpont vezetője, Kovács L. Gábor professzor is. Utóbbi hangsúlyozta: a magyar agykutatás világhírű - elég csak a helyszínül szolgáló kutatóközpont névadójára gondolni -, s a másfél éve létrejött Nemzeti Agykutató Program (NAP) jelzi, hogy ma is kiemelt fontosságú a tudományterületek között. Az eseményen jelen volt Pécs és Szigetvár polgármestere is.

A kölcsönös laborlátogatásokkal, egymás kutatási területeinek beható megismerésével induló folyamat vége várhatóan egy közös projekt lesz. “Központunk igazgatója már az 1970-es évek óta  kutatja a különböző agydinamikák betegségekkel való kapcsolatát, elsősorban az EEG segítségével.  A különböző agyhullámok változásaiból vont és vonunk le következtetéseket elsősorban az Alzheimer és a Parkinson-kórokra vonatkozóan” - mondta el Bahar Güntekin professzorasszony, a török kutatócsoport vezetője, majd hozzátette: “Sok közös témánk van a pécsiekkel, például vannak olyan magyar álllatkísérletek, melyek eredményeit még nem tesztelték klinikai környezetben, páciensekkel.”

“A mi kutatócsoportunk alapkutatással, elsősorban magatartással, memóriával, érzelmekkel, motivációval, tanulással foglalkozik, már 20 éve. Négy laboratóriumunkban sejtszinten is végzünk vizsgálatokat és vannak állatkísérleteink is. A NAP farmakológiai kutatási területén működünk közre jelenleg. Optimális lenne együttműködni a török kutatócsoporttal, hiszen nekik  a klinikai vizsgálatok terén vannak több évtizedes tapasztalataik - mi pedig ugyanezt próbáljuk az alapkutataásban, az agy struktúrális szerkezetváltozásain tetten érni.” - mondta el Hernádi István, a magyar agykutató csoport vezetője.

A vizsgálatok nem titkolt, de távoli célja a gyógyszerfejlesztés. “Ehhez egy olyan anyag megtalálására lenne szükség, mely a betegséget nagyon korai stádiumban visszafordítja, vagy a tüneteket enyhítve lassítani tudja a kórt. Azoknak az embereknek, akik memóriavesztéssel küzenek, ez felbecsülhetetlen értékű.” - jelentette ki Hernádi István. Világszerte számos kutató dolgozik ezen, hiszen az Alzheimer-kórra jelenleg nincs ismert gyógymód. Ugyanakkor a különböző neurokonitív zavarok egyre komolyabb problémát okoznak a társadalomnak.

HARKA Éva

Fotók: Csortos Szabolcs, UnivPécs