Emberközpontú tudomány – A Magyar Tudomány Ünnepe pécsi megnyitója
A Magyar Tudományos Akadémiának kezdettől, azaz 1825-ös alapításától fogva feladata, hogy ne csak művelje a tudományokat, hanem az eredményeket közvetítse is a nagyközönség felé. Ennek egyik kiemelt része a novemberi, az egész országra kiterjedő programsorozat, a Magyar Tudomány Ünnepe, melynek idei nyitóelőadására a hazai felsőoktatás megalapításának 650. évfordulója alkalmából Magyarország első egyetemén, Pécsett került sor.
A nyitóelőadáson Kovács L. Gábor a mesterséges megtermékenyítés etikai problémáiról és az ezekre adható orvosi válaszokról beszélt. A mesterséges megtermékenyítésnek 1978 óta hozzávetőlegesen 7 millió ember köszönheti életét. Ahhoz azonban, hogy az eljárás valóban sikeres lehessen, a modern orvosi protokollok megkövetelik a legéletképesebb embrió(k) kiválasztását: olyan embriót érdemes beültetni, akinek a méhben a megtapadási, majd megszületési esélyei a legjobbak. De vajon ki és hogyan választja ki a visszaültetendő embriót?
A rendezvénysorozat kiemelt része az MTA budapesti Széchenyi téri Székházában november 6-án kezdődő, esténként ingyenesen látogatható tudománynépszerűsítő előadássorozat is, melyre előzetes regisztráció után várnak minden érdeklődőt.
Az esti előadásokhoz hasonlóan az MTA Székháza ad otthont a tudományos osztályok rendezvényeinek is, melyek – regisztrációt követően – szintén nyitottak a nagyközönség felé. Gazdag programot kínálnak az Akadémia kutatóközpontjai a Kutatóhelyek tárt kapukkal című programsorozatban, és rengeteg program várja a tudomány iránt érdeklődőket az MTA vidéki területi bizottságainak szervezésében itthon és a határon túl is. Mint minden évben, 2017-ben is számos egyetem és kormányzati műhely csatlakozott A Magyar Tudomány Ünnepéhez.
További részletes információk, regisztráció: http://tudomanyunnep.hu