A Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Karának (PTE KTK )díszdoktora: 2011. március 10.
1956-ban született Antwerpenben. A belgiumi Loyola Egyetemen végezte tanulmányait közgazdaságtanból, majd a franciaországi INSEAD-ban mester fokozatot szerzett gazdálkodás és menedzsment szakon.
A Római Klub és a Budapest Klub tagja, vállalkozói és akadémiai körökben is komoly hírnévnek örvend. 2006-ban kapott doktori címet Olaszországban, 2000-től a Torinói Egyetemen vendégprofesszor. 2008-ban a brazil kormány „Béke és fejlődés" díjban részesítette. 2010-ben megbízást kapott Bhutánban egy új banki koncepció kidolgozására, és tanácsadói szerepet tölt be Bhután gazdasági fejlődési stratégiájának elkészítésében.
1991-1993 között az Ecover, egy európai központú, mosószert gyártó cég vezetője. Az Ecover-nél a vezetése alatt áttértek a petrolkémiai felület aktív anyagról a biológiailag lebomló összetevőkre. Ezt az eljárást a legnagyobb gyártók is elkezdték alkalmazni, és így drasztikusan megnövekedett a pálmaolaj iránti kereslet. Ennek következményeként - főleg Indonéziában - az őserdőből hatalmas területeket vettek el pálmaültetvények telepítésére, és ezzel az orángutánok élőhelyének jelentős részét is eltüntették. Így tanulta meg saját kárán, hogy a biológiailag lebomló és a megújuló nem egyenlő a fenntarthatóval.
1994-ben megalapította a ZERI-t (Zero Emissions Research and Initiatives), ahol kreatív, innovatív tudósok, üzletemberek és ismeretátadással, oktatással foglalkozó szakemberek dolgoznak, hogy hulladékmentes gyártási technológiákat dolgozzanak ki. Az alapítvány célja olyan tudományos elképzelések megvalósítása, amelyeket a természet teremtményei, elvei inspiráltak.
Ezek után kapott megbízást egy olyan gazdasági rendszer kimunkálására, ami nem termel hulladékot, nincs károsanyag-kibocsátása, mégis munkahelyeket teremt, társadalmi tőkét épít és nem jár magasabb költségekkel. Ennek eredményeként - hosszas munka után - született meg a Kék Gazdaság c. könyv, amelyet 2009-ben a Római Klub hivatalos jelentéseként fogadott el.
A Kék Gazdaság alapja a tápanyagok és az energia kaszkádszerű alkalmazása, az ökoszisztémához hasonlóan. Az energia- és táplálék-kaszkád fenntarthatóságot eredményez: csökkenti, vagy kiküszöböli az olyan inputokat, mint pl. az energia, és kiküszöböli a hulladékot és annak költségét, nem csak a szennyezést, de a nem hatékony anyaghasználatot is. Olyan rendszerelemeket tartalmaz, amelyek egyszerre több problémát oldanak meg, nem csak egy nézőpont szerint közelítenek. Amennyiben sor kerül az alkalmazásukra az iparágak százaiban, és terjed az országok között, akkor az egész világon alapvetően megváltoztatja az általunk ismert gazdaságot. Az utóbbi öt évben Günter Pauli olyan innovációkra összpontosított, amelyek megváltoztatják a jelenlegi, törzs-kompetenciákon alapuló menedzsment-modelleket. Többszörös innovációi többszörös készpénzforgalmat generálnak, az összes alapvető szükségletre megoldást jelenthetnek a helyben található eszközökkel az adott környezeti feltételek mellett. Ezek az alapszükségletek: iható víz, élelem, munka és egészséges menedék. Munkahelyeket teremtenek, és a társadalmi tőkét növelik.
Günter Pauli hisz abban, hogy az innovációi vállalkozók tömegét inspirálja majd arra, hogy éljenek ezekkel a lehetőségekkel, és amikor majd az emberek ezrei, milliói térnek át az új játékszabályokra, akkor tanúi lehetünk az új alapokon álló gazdasági rendszer felemelkedésének.
A Kék Gazdaság c. könyvet a Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kara 2010 nyarán fordította le magyar nyelvre. Günter Pauli részt vett a Kar 40. évfordulójára rendezett tudományos ülésen, ahol a könyv bemutatójával egybekötött, nagysikerű, tudatformáló előadást tartott a Rákóczi úti Halasy-Nagy József Aulában. Günter Pauli kifejezte szándékát a karral való további kapcsolattartásra a Kék Gazdaság Magyarországon történő bevezetése érdekében.