Jubileumi mementók, kötet és liget

Az Akadémikusok Fala

Ezentúl a Rektori Hivatalba belépők jobb oldalán mindig megcsillannak majd a Pécsi Tudományegyetemhez és annak valamennyi jogelődjéhez kötődő magyar akadémikusok nevei. A légies, finom és különleges hatást az biztosítja, hogy az avatásuk időpontjának sorrendjében szereplő aranybetűs névsor egy üvegtáblán található, mely mögött egy 24 karátos aranyból készült tábla van, amin kisebb aranynégyzetek törik szét és sugározzák tovább a fényt. A „fal” a Művészeti Kar alkotóinak munkája, melyet Nagy Márta keramikusművész vezetett és fogott össze. „Az oktatás és a kutatás egymástól elválaszthatatlanok. Nem véletlen, hogy az egyetemi rangsorokban is kiemelt hangsúllyal bír az adott intézményben dolgozó akadémikusok száma. Ez a fal így egyben az akadémikusok előtti főhajtáson túl az egyetemen folyó munka elismerése is.” – jelentette ki Kosztolányi György professzor, az MTA elnökségi tagja.

Az Akadémikusok kötete

Szilágyi László szerkesztésében látott napvilágot az A pécsi egyetemek MTA-tagjai (1921–2017) című kötet, mely 5 korszakba rendezve sorolja fel az akadémikusokat. A kötetben olyanok is szerepelnek, akik Pécsről indultak, de már nem itt lettek akadémikusok; illetve olyanról is olvashatunk köztük, aki nemcsak a Pécsi Tudományegyetem, de már az Erzsébet Tudományegyetem létrejötte előtt is akadémikus volt. „Szinte minden tudományterületről vannak akadémikusaink, s közülük a ma is élőket felkértem arra, hogy ne életrajzot, hanem egy személyesebb írást adhassunk közre arról, ők hogyan definiálják önmagukat.” – mondta el Szilágyi László, a kötet szerkesztője, majd hozzátette:”Eddig egy egyetem sem szedte kötetbe akadémikusait, s e tekintetben a Pécsi Tudományegyetem az első.”

Jubileumi makettek

Az egyetemalapítók előtt egy új köztéri szobor felállításával is tisztelgett az egyetem, a város és az egyházmegye. A meghívásos pályázaton ketten a város, hárman a Művészeti Kar felkérésére indultak. Régen nem titok, hogy a győztes Kotormán Norbert és László alkotása lett, az avatás szeptemberben meg is történt. A vitrinben mind az öt pályamű gipszből készült makettje látható, balról jobbra sorrendben Németh Erika, Rigó István, Kotormán Norbert és László, Oláh Katalin és Trischler Ferenc tervei. Érdekes az egyetemalapítás kapcsán kidolgozott eltérő aspektusokat megfigyelni. Lengyel Péter, a Művészeti Kar dékánhelyettese a vitrin közepén is látható, megvalósult mű két apró momentumára hívta fel a figyelmet: a kulcsokat tartó kezek térbeli gesztusára (szinte hallani a koccanást), mely egyben utalás Vilmos püspök címerére, amit ma az egyetem használ címerként. „Ez egy kompozíciós bravúr” – mondta Lengyel Péter, majd a két alak tekintetéről beszélt: a püspök és a király nem egymásra, hanem ránk, a ma embereire néznek.

Szenátusi plasztika

A Rektori Hivatal Szenátusi Terme speciális berendezésű: egy nagy, elnyújtott kör alakú asztalnál ülnek az egyetem szenátorai, mely lehetőséget ad arra, hogy a Szenátus tagjai egyrangú felekként tanácskozhassanak és hozhassanak döntéseket az intézmény jövőjéről. E kerekasztal közepe egy üres tér volt – eddig. Tóth Zsuzsanna szobrászművész egy sötétkék mezőt alkotott meg, melyben a pécsi egyetem minden egyes esztendejét egy-egy Anjou-liliom jelzi. „Az alkotás illeszkedik, s nem licitálja túl a Szenátusi Terem eddigi berendezését, s azzal, hogy nem egy emelvényre helyeztük el, megmutatja az egyetem döntései kapcsán az intézmény történeti mélységét is.” – mondta Fusz György szobrászművész, a Művészeti Kar dékánhelyettese. A művet Bódis József rektor avatta fel azzal, hogy elhelyezte a 650. liliomot a kompozícióban. Az alkotás ezzel – reméljük – még korántsem készült el: a középkori egyetemalapítás 700. évfordulójáig még 50 virág áll az intézmény előtt.

Időkapszula

A Rektori Hivatal bal oldali előkertjében helyezték el azt az időkapszulát, melynek felnyitására majd csak a 700. évforduló alkalmából kerül majd sor. A hivatalosan is bejegyzett, légmentesen zárt fémhengerbe a karok által felajánlott régi és mai elektronikus és papíros dokumentumok kerültek. „Mintha csak most avattuk volna fel a visszaszámlálót” – jegyezte meg beszédében Páva Zsolt, Pécs polgármestere. A szerkezet kapcsán Udvardy György megyéspüspök mondott áldást.

Jubileumi liget

645 fa várta, hogy az egyetemalapítási jubileum jegyében többre egészüljön ki: a Tüskésréten ma ültették el az utolsó ötöt. Bódis József rektor, Páva Zsolt polgármester, Kővári János képviselő a civil szervezetek képviseletében, és az egybegyűlt egyetemi polgárok platánokat, Udvardy György megyéspüspök pedig mandulafát ültetett. A liget püspöki áldásban is részesült. Itt került sor az Élet Fája-díj átadására is, melyet idén a PTE Janus Pannonius Közgazdaságtudományi Szakkollégiuma érdemelt ki.

 Forrás: univpecs.com