Elhunyt Nagy Ibolya a Belgyógyászati Klinika nyugalmazott docense

 

In memoriam

 

Dr. Nagy Ibolya

1930-2014

A PTE KK I. sz. Belgyógyászati Klinika nyugalmazott docense, volt igazgatóhelyettese

 

Dr. Nagy Ibolya 1930-ban született Budapesten. Iskoláit Kolozsvárott, majd Pécsett végezte, ahol 1954-ben orvosi diplomát szerzett. Utána a Kórélettani Intézetben dolgozott, majd 1956-tól az I. sz. Belgyógyászati Klinikán. 1957-ben laboratóriumi szakorvos, 1960-ban pedig belgyógyászati szakvizsgát tett. 1960-tól foglalkozott a véralvadás problémáival, 1960-ban szervezte meg a véralvadási laboratóriumot az I. sz. Belgyógyászati Klinikán, mely az egész régió számára végzett eredményes diagnosztikus tevékenységet egészen 2007-ig. Azóta ez a feladat az LMI-hez került át, de mint klinikai kutatólaboratórium továbbra is működött. Sokoldalú érdeklődése és fáradhatatlan tevékenysége eredményeként a belgyógyászat, a laboratóriumi medicina és a hematológia szakorvosaként nemcsak a klinikán, hanem országos szinten is elévülhetetlen érdemeket szerzett.  A Dunántúl kórházaiban ő vezette be a modern véralvadási vizsgálatokat és bevezette a vérzékeny, elsősorban a haemophiliás, valamint a vérzékeny és thrombosisban szenvedő betegek kivizsgálását és gondozását.

Hosszú ideig vezette a PAB Klinikai Szakbizottságának keretében működő Haemostasis Munkacsoportot.  A Munkacsoport folyamatosan szervezett tudományos konferenciákat magyar és külföldi együttműködések eredményeként. Tudományos munkájának egyik iránya a máj és a haemostasis kapcsolata volt. Ennek eredményeként ismerte fel, hogy a komplex véralvadási-vizsgálatok eredményei jól hasznosíthatók a krónikus májbetegségek diagnózisában és differenciál diagnosztikájában. Ebből a témából írta meg kandidátusi értekezését 1972-ben. 

További kutatási témája a thrombophiliás betegek vizsgálatával függött össze. Egy új, a thrombosisra hajlamosító abnormalitást fedezett fel, melynek genetikai hátterét azóta a nemzetközi irodalom is leírta és azóta folyamatosan  használatban van.

A hematológia más területein is úttörő tevékenységet végzett.  Mikor a két vezető hematológus docens a klinikáról távozott, 1977-ben Patakfalvi Albert, 1979-ben Burger Tibor, Jávor Tibor igazgató professzor javaslatára Nagy Ibolya vezetésével létrejött a Hematológiai Munkacsoport.  Alapító tagja lett az 1977-ben Kelényi professzor által megalapított NHL Referencia Centrumhoz csatlakozó, Jávor professzor iniciálására a klinikusokból István Lajos professzor által szervezett „Malignus Lymphoma Munkacsoport” –nak. Vezetője lett a „Krónikus Lymphoid Leukémia Munkabizottság”-nak, mely jelenleg is munkacsoportunk fő klinikai és kutatási területe.  Gyümölcsöző nemzetközi kapcsolatokat épített ki osztrák, német és norvég, véralvadással és hematológiával foglalkozó munkacsoportokkal. Ezek a mai napig működnek.

Az új eredményeket meghonosító, empátiás betegellátás, amely munkánkat a mai napig is vezérli, tevékenységének mindig a középpontjában állt. Híresen jó oktató volt, logikusan felépített előadásai és gyakorlatai tükrözték a hallgatók iránti szeretetét.

1990-ben ment nyugdíjba. Nyugdíjba vonulásáig a klinika igazgatóhelyettesi pozícióját is betöltötte. 2014. október 17-én az orvosi diploma megszerzésének 60. évfordulóján kapta meg a gyémánt diplomát.

Mély megrendüléssel és fájdalommal búcsúzik az I. sz. Belgyógyászati Klinika és ezen belül a Hematológiai Munkacsoport megalapítójától és korábbi vezetőjétől.  

 

Dr. Losonczy Hajna
emeritus professzor

 

Rovat: 
You shall not pass!